Délkelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország ideális hely a természeti, történelmi és kulturális szépségek megismerésére a kerékpárunk üléséről. A kerékpárutak a dombos terepen kanyarogva lehetővé teszik Zemplén és Abaúj régiók történelmi kincseinek és megismételhetetlen jellegzetes légkörének megismerését a szlovák és a magyar oldalon egyaránt. Várakat és kastélyokat találhatunk itt, de legfőképpen csodálatos kilátásunk nyílik a környékre. A középpontban a történelemmel átszőtt regéci vár, illetve a bodrogszerdahelyi és nagyidai kastélyok állnak a parkjukkal. Híres személyek éltek és tevékenykedtek e neves épületek falai között, mint Kossuth Lajos vagy II. Rákóczi Ferenc és Bocskai István erdélyi fejedelmek. A határ mindkét oldalán a világhírű Tokaji borvidék húzódik. A Bodrog folyó pedig kiváló lehetőséget nyújt egy különleges vízitúrára.
Délkelet-Szlovákia kereskedelmi útvonalai északról keletre és keletre nyugatra vezettek. A különböző ostromok miatt /1241-1242-es tatárjárás, 16. századi török megszállás/ erődített várak és települései építésére volt szükség. Számos erődöt soha nem hódítottak meg. A nehéz megközelíthetőség, illetve a meredek sziklákon lévő elhelyezkedésük miatt a várak tulajdonosai később a kényelmesebb és elérhetőbb kastélyokba költöztek. A fényűző beltéri berendezést fegyverek, szobrok, festmények, porcelánkészletek és stílusos bútordarabok alkották. A kastélyoknál kertek és nagy parkok voltak, különböző pavilonokkal, szökőkutakkal, mesterséges tavakkal, de még barlangokkal is. A régiót a gyümölcsösök és szőlőtőkék is gazdagították.
Magyarország északkeleti része fontos szerepet játszott a Magyar Királyság fennállásának idején. A természeti szépségek mellett rengeteg vár és kastély található ezen a területen. A 13. században a tatárjárás után a régió északi erdeiben erődvonalat építettek. Ezek közül több erőd ma is látogatható. Néhány függetlenségért folyatott felkelés is itt vette kezdetét Bocskai és Rákóczi vezetése alatt. A terület kulcsfontosságú döntések és nagy csaták helyszíne volt. Olyan neves személyek éltek és munkálkodtak itt, mint Kossuth Lajos és Thököly Imre. 1586 és 1590 között Károli Gáspár gönci lelkipásztor lefordította magyar nyelvre a Bibliát. Számos kastély és kúria napjainkban múzeumként és luxusszállodaként várja a vendégeit.
NAGYIDA (VEĽKÁ IDA)
A faluban a kezdetektől fogva különböző nemzetiségűek és vallásúak éltek, ezért is találunk itt változatos műemlékeket. Az egyik legjelentősebb a Csáky család reneszánsz-barokk stílusú 17. századi kastélya, amelyet a 19. században klasszikus stílusban építettek át. A kastélyban késői reneszánsz keresztboltozatok láthatók. Jelenleg a községi hivatalnak ad otthon. Az egyik szobát az eredeti tulajdonosok emlékszobájaként rendezték be. A római katolikus templom eredetileg egy egyhajós, gótikus építmény a 14. század elejéről, amelyet az 1818-as tűzvészt is túlélte. Az egyhajós református templomot a 18. század végén építették, tornyát a homlokzaton helyezték el. A mondás szerint régebben itt került megrendezésre a Roma Világkongresszus. A település rendszeresen ad otthont az Országos és Nemzetközi Kutyakiállításnak, az ún. Dog Festivalnak.
BODROGSZERDAHELY (STREDA NAD BODROGOM)
A közeli obszidián lelőhelyek miatt a terület már az újkőkor (Kr. e. 5000-3500) idején lakott volt. Avarok, szlávok, onogurok, magyarok, ruszinok és zsidók éltek itt. A községről szóló első írásos emlék 1273-ből származik. Ekkor már minden valószínűséggel állt a római katolikus templom épülete, amelyet a román stílusban épített déli bejárat is igazol. A községben található egy 19. század elején épített görög katolikus és egy 1844-ben református templom is. A zsinagógát 1965-ben lebontották. A község egyik látványossága a 18. század elején épült Vécsey családi kastély történelmi védett tájparkjával, valamint a 18. század első felében épült Orosz-kastély. Bodrogszerdahely közelében található a Tajba Nemzeti Természetvédelmi Rezervátum (mocsári teknősök előhelye), a Latorca Tájvédelmi Körzet és a Bodrog folyó részvízgyűjtője. A Tarbucka andezitdomb az egyetlen hely a Keletszlovákiai-alföldön, ahol a kései szegfű megtalálható. A községben található Csehszlovákia legalacsonyabban fekvő vasútállomása – 101 m tengerszint feletti magasságban. Bodrogszerdahely híres lakói között említhető Zemplén vármegye alispánja, Bocskai Miklós báró, Bethlen Gábor fejedelmi tanácsadó, Bocskai István erdélyi fejedelmi, Kossuth Lajos.
NAGYKÖVESD (VEĽKÝ KAMENEC)
A községnél találhatók a nagykövesdi vár romjai, amelyet a 13. században építették a tatárjárás után. 1451-ben Giskra János hadai foglalták el. A 17. században Soós György birtokos részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, így a császári sereg a várat lerombolta. A vár központja – a torony és a köré épített erődítmény – a várhegy legmagasabb pontján állt. A vár falai közül több is fennmaradt – a sokszögű sarokbástya, a jelentősen lerombolt körbástya, a kerek ágyúbástya és a sziklába vájt vízciszterna.
CSÉCS (ČEČEJOVCE)
A református egyház egyhajós korai gótikus temploma a 13. században épült. Az épületet hasonló kézírással ellátott freskók díszítik a 14. századból, mint a gömöri templomokban található freskókon látható. A festmények híres bibliai jeleneteket ábrázolnak, mint az angyali üdvözlet, menekülés Egyiptomba, feltámadás. A harang egy különálló toronyban található. A legenda szerint az építményben Corvin Mátyás is aludt itteni tartózkodása alatt. A klasszicista kastélyt Szirmay István építtette 1800 körül.
PERÉNY-HÍM (PERÍN-CHYM)
A község 1964-ben jött létre két község egyesítésével, majd 1991-ben Felsőlánc községet is hozzácsatolták. A települések története a 13. századra nyúlik vissza. Perényt a híres nemesi Perényi család tulajdonában volt. Mindegyik községnek és vallási közösségnek volt saját temploma, ezért is találunk a falukban több római katolikus, református és görög katolikus templomot. A perényi halastavak a kilátótoronnyal kiváló turisztikai és pihenési lehetőségeket kínálnak.
ABASZÉPLAK (KRÁSNA NAD HORNÁDOM)
Kassa városrésze, viszont 1990-ig egyedülálló község volt. Először írásban 1143-ban említik egy bencés kolostor építése kapcsán, amely a 16. századig szolgálta célját, amikor Ferdinánd császár elajándékozta a nagyszombati jezsuitáknak. Falai között a három kassai mártír lakott. A barokk-klasszicista kastély a 17. században épült. A Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus templomot a híres szlovák építész, Milan Michal Harminc tervezte 1935-ben.
ABAÚJSZINA (SEŇA)
A község legjelentősebb műemléke az egyhajós református templom, amely a 13. században román-gótikus stílusban épült. A falu közepén lévő körbekerített területen található. A templomot a 15. században gótikus stílusúra, majd a 19. században klasszicista stílusúra építették át. Abaújszina hosszú éveken keresztül a kassai maraton fordulópontjaként szolgált, amely a második legrégebbi Nemzetközi Békemaraton a világon.
ALSÓMISLYE (NIŽNÁ MYŠĽA)
A községben közismert régészeti lelőhely található. A területen skanzent építettek bronzkori lakóházak és erődítmények replikáival. A legrégebbi erődített település Kr. e. 1700-ból származik. A Kr. e. 17. századi temetőben több mint 800 sírhelyet találtak. A sírokba bronzból, aranyból, csontokból és fogakból készült ékszerek rejtettek. Az 1643-ban épült régi jezsuita gazdasági intézmény épülete ma a mislyei múzeumnak ad otthont, ahol a helyi régészeti terület leletei kerültek kiállításra, valamint egy néprajzi kiállítás is megtekinthető. A barokk-klasszicista stílusú Szent Miklós római katolikus templom a 18. században épült.
ESZKÁROS (SKÁROŠ)
A Szalánci-hegységben rejlő község a kiterjedt milici erdők kiindulópontja, Magyarországra való átkelőhellyel. A település éke a 18. századi kastély, amely eredetileg a Fekete család tulajdonában volt. Itt található a Vár régészeti lelőhelye is, azaz a 13-14. század fordulóján épült kisebb területű vár romjai. Eszkáros látványosságai közé tartozik a római katolikus és az 1800-ban épült református templom is, valamint egy emlékmű, amelynek területén fegyvermúzeum is látogatható.
HERNÁDCSÁNY (ČAŇA)
A településen őskőkorszaki, korai bronzkori, de még római kori leleteket is találtak. 1170-ben közvetlenül a falu határán apátság épült. Amikor IV. Béla magyar király a Sajó-folyónál egy csodával határos módon megmenekült, a Kassai-medence faluiból származó nemesek segítettek neki elmenekülni a mongol ostromtól. Az 1386-ban épült katolikus templomot 1947-ben felújították. A református templomot a 17. században építették. Hernádcsány négy kavicsbányatavánál üdülőövezet alakult ki. A település a faeper termesztéséről volt híres, a falu lakóit ezért „epreseknek” hívták. Az eper ültetése a 19. század második felétől 1930-ig tartott. A leveleken selyemlepkék éltek, amelyekből a lakosok a gubókat nyerték a nyers selyemhez.
ZEMPLÉN (ZEMPLÍN)
A községről és váráról nevezték el a zempléni régiót és Zemplén vármegyét is. A régészeti leletek bizonyítják, hogy már az újkőkorszakban (kb. Kr.e. 5000) is éltek itt. A helyszínen több korai bronzkori (kb. Kr.e. 1000) tárgyat is találtak. A római kor pedig kelták és dákok sírjait hagyta Zemplénben Kr. e. 5-ből, illetve i. sz. 200-ból. A Zemplén elnevezés a „zem” és „zemlja” szavakból ered (magyarul föld – ford. megj.), amelyet a szláv település is bizonyít. A középkorban megyei vár épült a községben. A 13. században Zemplén a királyi vármegye székhelye lett. 1299 és 1754 között itt tartották a vármegyei közgyűléseket. A várat a 17. században felgyújtották, később már nem javították meg. A református templom eredetileg egy egyhajós, román stílusú 12. századi épület volt, de a 19. században klasszicista stílusban építették át. A görög katolikus templom egyhajós, klasszicista stílusú épülete 1804-ben épült.
BODROGSZÖG (KLÍN NAD BODROGOM)
A község korát az 1300-as években épült kora gótikus templom romjai igazolják, amelyet a 18. században klasszicista stílusban újítottak fel. A Bodrog-folyó itt hagyja el Szlovákia területét, ezen a helyen található a „Torok” nevezetű természetes strand. A községben található Szlovákia legalacsonyabb pontja 94,3 m tengerszint feletti magasságban.
BORSI (BORŠA)
Az eredetileg mezőgazdasággal és bortermeléssel foglalkozó faluban Nagymorva Birodalom-kori szláv temetkezési hely is található. A 16. században a reneszánsz várkastély egy vízi vár alapjaira épült. 1939 – 1943 felújították. A kastélyban a Habsburg-ellenes felkelés vezérének, II. Rákóczi Ferenc emlékére berendezett múzeum található, aki 1676-ban született Borsiban. A 13. századi román stílusban épült református templomot a 16. században átépítették.
SZOMOTOR (SOMOTOR)
A községben bronzkori régészeti leleteket, valamint régi szláv települést, magyar temetkezési helyet és nagymorva telepet is találtak. Szomotorhoz Bodrogvécs községet csatolták, később pedig Kisújlakot is, amelyet a zempléni vár kiegészítőjeként emlegetnek. A klasszicista templom 1801-ben épült. Szomotor környékén a Bodrog-folyó holtágai találhatók, amelyek gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhetnek.
TOKAJI BORVIDÉK
A Zempléni hegyek lejtőin a 13. század óta termesztenek szőlőfajtákat, amelyekből a híres tokaji borok készülnek. Főként Kistornyán (Malá Tŕňa) és Szőlőskén (Viničky) maradtak fenn a tufába és homokkőbe vájt borpincék 8-16 méter mély folyósóikkal. A Tokaji borvidékhez tartozik még Csarnahó (Černochov), Nagybári (Veľká Bara), Kisbári (Malá Bara), Csörgő (Čerhov) és Újhely (Slovenské Nové Mesto) községek is.
REGÉC
A közel 100 lelket számláló község a váráról lett méltán híres. A várat valószínűleg az Aba család építette a 13-14. század derekán. Híres magyar nemzetségek, mint a Serédyek és Rákócziak lakóhelyeként szolgált. Leghíresebb lakója II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, aki gyerekkorának egy részét töltötte a várban. 1685-ben az épület a habsburgi seregek tulajdonába kerül, akik lerombolják. A 20. század végén megkezdődnek a régészeti kutatások és a vár helyreállítása az északi bástya és a régi torony pontos másolatának újjáépítésével. A vár nyilvánosságnak megnyitott négy szintjén kőtár, multimédiás és interaktív kiállítások várják a látogatókat. A vár mellett egy rendezvényteret is létrehoztak, egy fogadóterem, büfé és ajándékbolt is várja a turistákat. A községben egy látogatóközpontot is létrehoztak, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról szóló kiállitás tekinthető meg. A vár autóval is megközelíthető.
HEJCE
2006. január 19-én a község mellett zuhant le a Szlovák Köztársaság Légierőinek An-24 típusú repülőgépe 43 személlyel a fedélzeten. A balesetnek egyetlen túlélője volt. E tragédia emlékművétől pár méterre található a község barokk református temploma, amelyet 1789-ben építettek. A község egy ún. püspöki kastéllyal büszkélkedhet – egy 1774-ben épült műemlékkel, amelyet 1845-ben felújítottak. A 15. században a település keleti részét a husziták foglalták el, a falu ezen része ezért is viseli máig a „Csehország“ nevet. A Szerencs-patakon barokk kőhidak vezetnek át. A falu mellett lévő Fehér-kútnál látható a Szent-Erzsébet zarándokút jelzése, amelynek kiindulópontja Sárospatak, célja pedig Kassa.
GÖNC
Egy kis magyar város, járási székhely közel a szlovák határhoz. Északi részén található az ún. Huszita-ház, amelyet a helyi hiedelem szerint husziták építettek. A ház fala kőből készült. A földszintet megemelték, így pincét, valamint szűk ablaknyílásokat – lőréseket alakítottak ki. A pincékből járatokat vájtak a telek végeihez és a szomszédos házak pincéibe. Az egykori lakóházban a 19. század második felében tevékenykedő borkereskedők mindennapjait bemutató múzeumot rendeztek be, akik a Hegyaljáról Szlovákiába és Lengyelországba irányuló kereskedelemből éltek.
FÜZÉR
Füzér várát 1270-ben V. István a Rosd (Füzéry) családnak ajándékozta. A következő tulajdonos Perényi Péter, a királyi szent korona őre volt, aki a koronát több mint egy évig rejtegette a várban. 1603-ban a Nádasdyakon keresztül a vár Báthory Erzsébethez került, majd később felgyújtották. A 20. század végén részlegesen felújították és a nyilvánosság számára is látogathatóvá tették.
FÜZÉRRADVÁNY
A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobbika. A 16. századi épületet 1857-1859 között Ybl Miklós tervei alapján romantikus-eklektikus stílusban építették át. A kastélyhoz tartozó terjedelmes parkot III. Napóleon egykori főkertésze tervezte. 1975 óta természetvédelmi terület.
PÁLHÁZA
A község híres a keskenynyomközű vasútjáról, amely Magyarország legrégibb működő erdei vasútja. A 9 kilométeres pálházi erdei vasútnak 4 állomása van – Pálháza, Kishuta, Kőkapu, Rostalló. A lovak vontatta vasút 1888-ban épült Károlyi László gróf kezdeményezte. Az első gőzmozdonyt 1902-ben helyezték üzembe. A menetrendszerű személyforgalmat 1958-ban indították meg. 1980-ban a kisvasutat megszüntették, de 1990-ben az alagúttal együtt újra megnyitották a pályát. Napjainkban a vasút idegenforgalmi céllal üzemel, évente 40 000-50 000 utast szállít.
VIZSOLY – VILMÁNY
A 12. században a község a királynő székhelye volt. A középkorban zarándokhely volt. 1590-ben itt nyomtatták ki a Biblia első magyar fordítását. A település egykori tulajdonosa, Rákóczi Zsigmond Németországból hozatott nyomdászt és nyomdagépet, Lengyelországból pedig papírt. A bibliai szöveg egyik eredeti nyomtatványa a 13-15. századi református templomban is megtekinthető. Jelenleg a 800 ősnyomtatványból megközelítőleg 50 példány maradt fenn a világban. A régi tanítói lakás épületében a könyvnyomtatás történetéről szóló kiállítás tekinthető meg. Az felújított puritán épületben egy régi, 16. századi nyomdagép, a Biblia interaktív nyomtatása és a reformáció története 3D térképen, a ház melletti istállóban pedig a híres borútról szóló kiállítást tekinthető meg.
HOLLÓHÁZA
A község a füzéri várhoz tartozott. Nevét a pálos szerzetesrend címerállatáról, a hollóról kapta. I. Lipót császár a Károlyi családnak adományozta a területet, akik szlovák telepeseket hívtak a faluba. 1777-ben a községben üveggyárat hoztak létre. A 19. században a kis üveggyárak már nem tudtak lépést tartani a nagyüzemekkel, így Telkibánya példájára a hollóházi üveggyárat kőedénygyárrá alakították át. 1956-ban fokozatosan áttértek a porcelángyártásra. Hollóházán található az Országos Kéktúra végpontja. A községben az üveg-, kerámia és porcelángyártást bemutató múzeumot rendeztek be.
TELKIBÁNYA
A község a 15. században virágzott az arany- és ezüstbányászatnak köszönhetően. Aranygombos Telkibányaként emlegették, ugyanis arannyal vonták be a templomtornya gombját. A 17. századi bányaszerencsétlenség után a bányászatot leállították. Természeti adottságainak köszönhetően a községből üdülőközpont lett. A Templom-dombon található temetőben különleges kopjafák állnak. Négyféle kopjafa látható itt, más a férfiaké, nőké, a fiúké és a lányoké. Az első magyar porcelángyár egykori épületében 1970-ben a helyi történelmet és értékes ásványokat bemutató kiállítás. A kiállítás legszebb része az összes bányászati technológiáit bemutató dioráma.
TOLCSVA
A községben gazdag múltja van a bortermelésnek. Közepén a Szirmay – Dessewffy család 17. századi kastélya található, amelyet a Helia-D Herba-kastély Gyógynövény- és Szépségközponttá építettek át. A gyógynövényház a szépségipar történetét mutatja be, az érdeklődők ellátogathatnak a gyógyfüves kertbe is, a kávézó és bár kínálatában pedig helyi termékekkel találkozhatnak. A község közepén található Borászati Kultúra Házában az odalátogatók megismerkedhetnek a szőlőtermesztés és borkészítés során használt eszközökkel, tárgyakkal, továbbá meg is kóstolhatják a helyi borokat. A történelmi turizmus és kultúra központja a Szirmay – Waldbott család kastélya. Az interaktív kiállításnak köszönhetően az érdeklődők megismerhetik a tulajdonos család történetét.
ERDŐBÉNYE
Tokaj-hegyalja egyik legrégebbi települése. 1830-ban Szirmay Ödön erdőbényei rezidenciájához közel fürdőtelepet építtetett pavilonokkal és kastélyszerű fürdőházzal. A községben található katolikus templomot 1548-ban, a református templomot 1787-ben építették. A Rákóczi család kúriája is megtekinthető. A falu határában egy kőoszlop emlékezik azokra a lakosokra, akik az 1831-es kolerajárványban vesztették életüket. Erdőbényén minden éven borfesztivált is rendeznek.
PÁCIN
A község a szlovák határ közelében található. A pácini kastély, azaz a Mágóchy-Alaghy-Sennyei várkastély Magyarország legnagyobb reneszánsz palotája. A 16. század felében épült, távol a török hódoltság színterétől, később többször is átépítették, mára viszont az eredeti, reneszánsz formáját állították vissza. Várfala a lakókat védte a kisebb támadásoktól. Jelenleg a Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad otthont.
SÁROSPATAK
Sárospatak környéke, amely a 13. század elején városi kiváltságokat szerzett, már az őskorban lakott volt. Mivel fontos kereskedelmi útvonalak vezettek át a városon, már a középkorban is jelentős pozíciója volt Magyarország városai között. Az egyik legrégebbi és legjobb állapotban fennmaradt vár a Rákóczi család vára, amely a Bodrog folyó kanyarulatában, a településen belül található. II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekkorát. 1207-ben a városban született az Árpád családból származó Türingiai Szent Erzsébet. 1531-ben Sárospatakon evangélikus kollégiumot alapítottak, amely akkoriban az egyik legjelentősebb volt Magyarországon. Lorántfi Zsuzsanna meghívta Johannes Amos Comeniust, az ismert cseh tanárt, aki itt írta néhány fontos művét. Jelenleg Sárospatak egy érdekes, a turisták által látogatott, "Végardó Fürdő" termálfürdővel rendelkező, történelmi város.
SÁTORALJAÚJHELY
A város I. András uralkodása alatt királyi birtok volt. 1241-ben a tatárok elpusztították ezt a helyet. 1250-ben újra benépesítették, azóta Sátoraljaújhelynek hívják. A város fejlődésében fontos szerepet játszottak a nemesi kúriák, amelyek a szőlőkkel együtt olyan szintre segítették hozni a város fejlődését, hogy 1756-ban Újhely lett a megye székhelye. A 19. század elején a város ügyésze Kossuth Lajos, az 1848-as márciusi forradalom egyik kezdeményezője, volt. Sátoraljaújhelyi legszebb épülete az 1758-ban épült barokk stílusú megyeház. Az épületet 1823-ban tovább bővítették a városi levéltár új szárnyával. A levéltár azért vált ismertté, mert Kazinczy Ferenc magyar nyelvész szervezte. A városban tovább található Kazinczy Ferenc Múzeuma, A Magyar Nyelv Múzeuma, Késő barokk stílusú római katolikus plébániatemplom, Pálos-piarista templom és kolostor, Rákóczi-kápolna, Újhely vára, Bortemplom, Zemplén kalandpark